A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége nem tekinti fontosnak a professzionális arculatot.
Egy friss, a Magyar Formatervezési Tanács felkérésére elvégzett kutatás arra kereste a választ, hogy létezik-e dizájnszemléletű üzleti gondolkodás a hazai kis- és középvállalkozások körében.
A felmérést a Medián Piackutató Intézet végezte 2011 szeptemberében, 200 működő, hazai KKV megkérdezésével. A felmérés főként arra irányult, hogy egy-egy vállalat sikerességében mekkora szerepet játszik a dizájn.
A hazai kis- és középvállalkozásokon belül a döntéseket előkészítő alkalmazottak és a középvezetők arról számoltak be, hogy meg vannak győződve a formatervezés jelentőségéről. A vállalkozást irányító menedzserek azonban szkeptikusabbak, jellemzően olyan értéknek tekintik a dizájnt, amelyre a válság idején nem lehet költeni. A valóság azonban az, hogy nagyobb eséllyel lesz sikeres egy portéka a fogyasztók körében, ha dizájntöbblettel bír.
A kérdésre átlagban öt pontot adtak a válaszadók egy tízes skálán, de a válság előtt alakult középvállalkozások erre magasabb értékkel válaszoltak.
Ez azt mutatja a jelentés szerint, hogy egy nehezebb időszakot túlélt cég már látja, hogy üzleti szempontból döntő jelentősége lehet a dizájn tudatos alkalmazásának, ez a versenytársakhoz képest is előnyt jelenthet.
A felmérésben vizsgált három dizájnelem – névjegykártya, logo, honlap – illetve a teljes arculat közül a cégek 94 százalékában használnak legalább egyet, azonban csak 53 százalékuk tervezteti ezeket az elemeket szakember közreműködésével.
„Ez utóbbi értéknél legalább 75 százalékot kellene elérnünk, ha az Európai Design Management-Díjban tapasztalt osztrák, portugál vagy cseh jelenléthez szeretnénk közelíteni. Az a tapasztalat, hogy dizájnra fordított összeg, akár 12-18 hónap alatt, a teljes technológiára fordított költségekkel együtt megtérül” – mondja Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács elnöke és az Európai Design Vezetőtestület tagja.
Ezzel szemben a most vizsgált vállalatok csak közel negyede vélte úgy, hogy a dizájnra fordított költségek valóban rövidtávon megtérülnek.
(forrás: Kreatív Online)
Sikerrel zártak a kreatív szakmák kiállításai
Péntek délután 6 órakor bezárt a BUDATRANSPACK a csomagolóipar és a logisztika, a PRINTEXPO, a nyomdaipar és a digitális technológia, a PROMOTION az üzleti kommunikáció, valamint a SERVICE EXPO, az üzleti szolgáltatások és megoldások kiállítása. A négy kiállításon összesen közel kétszáz kiállító mutatkozott be a Budapesti Vásárközpont „G” pavilonjában.
A HUNGEXPO Zrt. ebben az évben először szervezte a SERVICE EXPO-t, az üzleti szolgáltatások és megoldások kiállítását, a további három kiállítás hagyományos programja a Vásárközpontnak.
A Printexpo-n ünnepélyes keretek között adták át a PRO-TYPOGRAPHIA díjakat. A most 51. alkalommal kiosztott elismerés arany, ezüst és bronz fokozatát nyolc kategóriában ítélték oda. A legtöbb díjat a Gyomai Nyomda és az Alföldi Nyomda kapta, mindkettő pályázatait három kategóriában is kiemelt helyen értékelték.
Az idén a legjobb magyar nyomdász – a Magyar Nyomdásztársaság választása szerint GANSFUSZ Andrea szombathelyi szakember lett.
A Budatranspack-on átadták a HUNGAROPACK csomagolási verseny győzteseinek járó elismeréseket. Az idén 38 vállalat 61 nevezését bírálta el a zsűri. A pályázatokat négy HUNGAROPACK Nagydíjjal, 36 Különdíjjal jutalmazták, s emellett 17 elismerő oklevelet is átadtak.
A nyomdaipari kiállításon olyan újdonságokat mutattak be, mint a Xerox új digitális nyomdagépe, a DocuColor 8080, a ROBOT-X Integrált kamerás rendszerrel összekötött pakoló robotja, a TRODIMP standján Magyarországon először volt látható a 8020 Speedy-300 flexx, lézergravírozó gépe, vagy a Roland cég LEJ-640, LEF-12: UV nyomtatója,és a BN-20, ami a világ első metál festékkel működő, asztali nyomtató-vágógépe. A közönség szeme láttára készült el egy Tereprally versenyautó új design-ja az AKA-Digital Média standján.
A kiállításokhoz kapcsolódó konferenciák témái között többek között a biztonságos csomagolás, Közép-Európa nyomdaipari és csomagolóipari trendjei a nyomdák iránti mai elvárások szerepeltek. Ugyanakkor szó volt a reklámhordozó papírok termékdíjának kérdéseiről is. A kiállításokhoz kapcsolódóan több mint ötven előadás zajlott, amelyeken közel ezer szakember vett részt.
A „kreatív négyes” kiállítás együttes rendkívül népszerű volt a szakiskolák körében, több száz diákot és összességében több mint 8000 szakmai látogatót fogadott.
forrás: Hungexpo
Ipari alpin érdekesség:
Ha hasonló munkára keres szakembert, akkor itt érdeklődjön: KLIKK
Megtalálták a Sanyo utódját: a Hyundai hirdetése fog megjelenni a London központjában található, ismert reklámfelületen.
A Hyundai is megjelenik a világ egyik leghíresebb reklámfelületeként működő londoni Piccadilly Circus-ön lévő Monico épület homlokzatán -írja a Brand Republic. Mint azt korábban megírtuk, 33 év után a Sanyo februárban nem hosszabbította meg reklámhely-szerződését, így az értékesítéssel foglalkozó Land Securitiesnek új hirdető után kellett néznie.
A koreai autógyártónak 1-5 millió font körüli összeget kell fizetnie, hogy reklámjaival évente 56 millió ember találkozzon a Piccadilly Circus-ön.
Újdonság, hogy a Monico épületen a neon fényeket nyáron LED technológia váltja fel, így a hirdetők már fejlettebb grafikákkal is megjelenhetnek a híres reklámfelületen.
A Hyundai 1998-ban vásárolta meg a Kia Motors vállalatot. Azóta folyamatos növekedés jellemzi az európai piacon, jövőre pedig foci EB főtámogatója lesz.
(forrás: kreativ.hu)
Az európai magazinok kiadóit tömörítő European Digital Press Association díjjal jutalmazta a Canon nyomtatórendszerének gyorsaságát és képminőségét.
A digitális nyomtatás iránt elkötelezett európai magazinok kiadóit tömörítő European Digital Press (EDP) Association az Ipex 2010 kiállításon a „Legjobb csúcskategóriás multifunkciós nyomtatórendszer” díjjal jutalmazta a Canon tavaly októberben Magyarországon is bemutatott Imagerunner Advance C9060 Pro belépőszintű digitális nyomdai rendszerét.
Az EDP műszaki bizottsága, mely elsősorban az innovációt és a termékek által kínált technikai újításokat értékeli, a Canon közepes kapacitású, színes készülékének 60 oldal/perces nyomtatási sebességét, képminőségét, papírkapacitását, valamint a befejező műveletek számát díjazta.
A bizottság továbbá kiemelte, hogy a Canon modell zökkenőmentes integrációt biztosít az Adobe Livecycle Management megoldással, és nyomtatási minősége nagy nyomtatási sebesség mellett fekete-fehér és színes üzemmódban sem változik. Így a felhasználók például vegyesen nyomtathatnak színes, és fekete-fehér dokumentumokat is a termelékenység változása nélkül.
(forrás:kreativ.hu)
Megszaporodtak a homlokzat-felújítások Budapesten az elmúlt néhány évben, a költségeket sokszor az építési állványzatra kihelyezett hálóreklámokból fedezik. Az üzlet azonban nem problémamentes.
Legutóbb július közepén határozott a szabálytalanul hálót kihelyezőkkel szembeni lépésről a Fővárosi Önkormányzat várostervezési és városképvédelmi bizottsága, amely a jövőben nemcsak a médiatulajdonost, hanem a hirdetőt is felelősségre vonhatja szabálytalanság esetén.
Az önkormányzati szabályok módosítását az elmúlt években több közterületi cég is kezdeményezte a gördülékenyebb engedélyeztetés, és így az apróbb kényszerű szabálytalanságok elkerülése miatt. Endrédy István, a fővárosi önkormányzat várostervezési és városképvédelmi bizottságának korábbi elnöke szerint a bizottságban is számtalanszor felmerült már a változtatás szükségessége, ám eddig csak a szabályok szigorítására került sor. Az önkormányzat felügyelői most már fényképezőgépekkel felszerelve rendszeresen ellenőrzik, hogy az engedélyeknek megfelelően folyik-e munka a felállványozott házakon, és szabályosak- e a reklámok.
A júliusban életbe lépett újabb szigorítás szerint a bizottság közvetlenül a hirdetőhöz fordul, ha a termékét ábrázoló hálót szabálytalanul helyezték ki. Ennek célja a nyomásgyakorlás: a hirdető jogilag nem felelős a szabálytalanságért, de mivel az ő pénzéről és termékéről van szó, így érdeke lehet, hogy az általa megbízott cég ne kövessen el szabálytalanságot. Van olyan vélemény, amely szerint ennek nem sok értelme van: egyes cégek vagány, fiatalos imázsába ugyanis beleférhet például, ha ilyen szabálytalanságon kapják őket, és a büntetőprocedúrának amúgy sem túl nagy a visszatartó ereje, a viszonylagosan alacsony büntetési díjak miatt.
Endrédy István szerint a Fővárosi Önkormányzatnál egyelőre nem találják a megoldást a szabályozás problémás részeinek megváltoztatására. Sokan most is a további szigorítás mellett állnak, míg mások, például ő maga az egyszerűbb engedélyeztetési-felügyeleti eljárást támogatná. A legutóbbi döntés apropója is a szabályozás-vita újbóli napirendre kerülése volt, melynek során kiderült, hogy a belvárosban a Sütő utca és a Deák tér sarkán felújítás alatt álló épületre második alkalommal helyeztek ki engedély nélküli reklámhálót. Az említett óriáshálót a Deák Ferenc utca páratlan oldalára betelepült márkákat összefogó Fashion Street tulajdonosa, az Inmobilia nevű cég helyezte ki.
Nagy pénz, nagy háló
Az építési állványzatra kihelyezett hálóreklámokat 2003 előtt semmi nem szabályozta Budapesten. A szükséges engedélyek beszerzése után mindenki azt rakott ki, amit akart. Ezután 2004-ig tilos volt hálóreklámot kihelyezni, majd 2005-ben az 1998-as építési keretszabályzat módosítása engedélyt adott a hálóreklámok szabályozott formában való kihelyezésére. A rendeletmódosítás kifejezetten a homlokzat-felújítások érdekében született, feltételként szabva, hogy a reklámbevételből újuljon meg a homlokzat.
A sokszereplős üzlet csúcsán a bérelhető felületeket birtokló médiatulajdonosok vannak. Jelenleg a Horizont Reklám, az NM Outdoor, a Média Ház és a Front-Light a legnagyobb, hálóreklámmal is foglalkozó közterületi hirdetőcég. Egy háló havi bérleti díja öt-hat millió forint. A legnagyobb cégek hálóreklámból befolyó éves bevétele a félmilliárd forintot is elérheti. Kenéz András, a Horizont vezetője a hálóreklám-piac éves összbevételét kétmilliárd forint körülire becsüli.
A médiafelületeket értékesítését részben maguk a médiatulajdonosok végzik, részben a specialistának vagy közterületi optimalizálónak hívott cégek. Három nagy – a Portland, a Primacom, a PPI – és két kisebb ügynökség, az Open és a BBO foglalkozik a köztéri médiafelület-értékesítésen belül hálóreklámokkal. Ezek a cégek azonban nem felülettulajdonosok, hanem a reklámozni kívánó márkák és a reklámfelületeket áruló cégek közti közvetítők, amelyek csak a közterületi piaccal foglalkoznak. Bauer Tamás, a Portland ügyvezetője szerint a különféle cégektől havonta átlagosan húsz-harminc hálót ajánlanak értékesítésre. Több forrás egybehangzó véleménye szerint tíz-tizenötre születik havonta szerződés.
Az állványépítő, őrző-védő, nyomdász, világítástechnikus, illetve a felújítást végző és egyéb alvállalkozók, például a munkavégzést és a hálót ellenőrző monitoring megszervezése a médiatulajdonosok feladata. A médiafelület kiválasztása sem hasraütésszerű – legalábbis papíron –, hiszen a médiatulajdonosnak olyan épületet kell találnia, ami nemcsak reklámozás szempontjából optimális, hanem a homlokzata is felújítást igényel. A cég ezután köthet a lakókkal szerződést a felújítással egybekötött reklámozásról.
Kenéz András szerint a Horizont Reklám kezdte el alkalmazni a hálóreklámpiacon azt a mára elterjedtté vált üzleti modellt, hogy a felújítás ellenértékének kifizetése helyett maguk végeztessék el a homlokzat renoválását is. Ha a lakókkal sikerül szerződést kötni, akkor elvileg szabad az út a felújítás és a reklámfelület-értékesítés lebonyolítására. Ami innen következik, az viszont egy sokszor fölöslegesen bonyolult procedúra, ami szabálytalanságokat, vitákat eredményez.
A médiatulajdonosnak építési engedélyt kell szereznie a felújításhoz, közterület-használati engedélyt az állványzat elhelyezéséhez, és külön engedélyt a reklámháló kihelyezéséhez. Speciális esetekben ez tovább bonyolódhat: ha műemléképületről van szó, akkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH) is engedélyt kell kérni egyrészt a műemléki felújításra, másrészt a műemléki környezetbe kerülő reklám kihelyezésére.
Ha ez még nem volna elegendő, az engedélyeztetést tovább bonyolítja az ismert budapesti probléma, ami a kezelési területek és jogkörök megoszlásával kapcsolatos a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között. Ha az épület a kerületi önkormányzaté vagy magántulajdonban van, de előtte a járdát, a közteret a főváros tartja fent – és ez az esetek túlnyomó részében így van – akkor építési engedélyért a kerületi, az állvány elhelyezésére közterület-használati engedélyért és a reklám engedélyezéséért a Fővárosi Önkormányzathoz kell fordulni.
A reklámhálófelület-kínálat elég nagy, így a hirdetési cégek sokszor már az engedélyeztetési eljárások megkezdése alatt elkezdik értékesíteni a felületet. Magára a hálóra csak akkor tud a médiatulajdonos engedélyt kérni, ha a felületet sikerült eladni. A reklámozó által elkészített kreatívhoz a felület tulajdonosa általában nem nyúl hozzá, legfeljebb pluszötlettel, például 3D-s elemmel egészítheti ki, külön felkérésre. A reklám tartalmát az elbíráló városképi bizottság sem vizsgálja, csupán a KÖH, de az is csak abban az esetben, ha tőlük is engedélyt kell kérni, tehát, ha műemlékre akarják kihelyezni a hirdetést.
A törvény lassú keze
A reklámkampányok általában egyhónaposak, és gyorsan zajlik a lebonyolításuk. Az önkormányzati engedélyeztetési procedúra viszont más ritmusban működik. A reklámháló engedélyezésére jogosult várostervezési és városképvédelmi bizottság kéthetente ülésezik, így bármilyen engedély vagy a hálókkal kapcsolatos bizottsági döntés átfutási ideje legalább két hét.
A médiatulajdonosok ezt az időt a közben beindított kampány tempója miatt nem biztos, hogy ki tudják vagy ki akarják várni, így a háló sokszor már az engedélyek beadása és elbírálása közti időben kikerül. Így került ki például az Oktogon egyik közelmúltban felújított saroképületére a háló, melyért a kihelyezőnek büntetést is kellett fizetnie. Hogy ez miért éri meg, arra a forrásaink alapján a válasz leginkább az, hogy a büntetések viszonylag alacsony összege és a büntetőprocedúra lassú tempója csekély visszatartó erő a 4-5 milliós üzlethez képest.
Pénzbüntetésként a háló közterülethasználati- díjának egytől tízszeresig terjedő szorzatát szokta kiszabni az illetékes bizottság. Ez számokra lefordítva egy 200 forint/négyzetméter tarifájú fővárosi területen, a maximális 400 négyzetméteres méret, és szintén maximális, tízszeres büntetés esetén 800 ezer forint. A számlát az kapja, aki az önkormányzattal a megállapodást kötötte. Ez általában a médiatulajdonos, ritka esetben a társasház jogi képviselője. Információink szerint előfordult már olyan is, hogy a médiatulajdonos az önkormányzati kapcsolatain keresztül elintézte, hogy a tízszeres büntetési tétel harmadolásáról szavazzon a bizottság.
A várostervezési és városképvédelmi bizottság dönthet a háló leszereléséről is, vagy arról, hogy nem adja ki, esetleg nem hosszabbítja meg az engedélyt. A háló eltávolítását a közterület-felügyeletnek kell végrehajtatnia, de a kihelyező médiatulajdonosnak kell leszednie. Így aztán a háló sokszor fent marad: ha az egyhónapos reklámkampány közepén kiderül, hogy valami nem stimmel, akkor onnantól már csak két hétig kell halogatnia a leszerelést peres eljárással vagy máshogyan, mert a hónap végén úgyis le kell szedni, ellenkező esetben a felület birtokosa elbukja a többmilliós üzletet. Mindezek ellenére a megkérdezettek szerint ritkák a komolyabb szabálysértések, de van olyan cég, amely rendszeresen próbálkozik ilyennel.
Gyurcsány a házon
Korábban gyakrabban fordultak elő, ma már kevesebb a teljesen jogszerűtlen hálókihelyezés. A hirdetők is gyakran bekérik előre az engedélyt, és ellenőrzik, hogy az kerül-e ki az állványzatra, amit megrendeltek. A súlyosabb szabálytalanságok fő típusa az, amikor nem is történik felújítás, de mégis kikerül az állványzat és rá a háló, vagy egyáltalán nincs is állványzat, és a hálót közvetlenül a homlokzatra lógatják rá. 2006-ban a választási kampány idején több ilyen is előfordult. Hanzély Ákos, a városvédő Lát-Kép Egyesület vezetője honlapjukon több kifogásolható, látható munkavégzés nélkül kihelyezett háló adatait is közzétette 2006-ban.
Paradox módon az egyik eddigi legnagyobb és legnagyobb visszhangot kiváltó hálóval, az M3-as autópálya budapesti bevezető szakasza mellett a 2006-os országgyűlési választások idején kihelyezett, elhíresült óriási Gyurcsány-fejjel minden rendben volt, annak ellenére, hogy a kerületi önkormányzat bontási eljárást indított. Az NM Outdoor által kihelyezett 1600 négyzetméteres hálót tartó állványzat ugyanis egy panelház kertjében állt, amely magánterület, így nem vonatkoztak rá a közterületi reklámhálók kihelyezésére vonatkozó méret- és kiterjedési szabályok.
Eltérő szabályozás
Lakóházakon a kihelyezett háló a homlokzat felületének maximum hatvan százaléka lehet, de nem több 400 négyzetméternél. Nem lakóépületek renoválásánál még szigorúbbak a feltételek. Húszszázaléknyi homlokzatot fedhet csak reklám, ami nem lehet nagyobb 150 négyzetméternél, és a védőhálón az épület felújítandó homlokzatának a vázlatrajzát is meg kell jeleníteni.
Egy hálóreklám-felületre három hónapra lehet engedélyt kiadni, amelyet egyszer lehet meghosszabbítani további három hónappal. Ebben máris ott a jogi kiskapu, mivel a médiatulajdonos kérheti az engedély menet közbeni magszakítását, ez alatt az idő alatt azonban semmi nem kötelezi őt arra, hogy az állványzatról eltávolítsa a reklámhálót. Ezzel a fővárosi önkormányzatnál is tisztában vannak, de egyelőre nem tudnak vele mit kezdeni.
A szabályozást bonyolítja, hogy a fővárosi szintű rendelettől az egyes kerületek saját szabályai bizonyos pontokban eltérhetnek. A XII. kerületben például egyáltalán nem lehet kirakni hálóreklámot, az I. kerületben pedig csak három hónapig. A legnagyobb eltérések a kerületek által megszabott bérleti díjak négyzetméteráraiban mutatkoznak. Kétszáz forint az alsó határ, míg a legdrágább a Belvárosban felállítani a hálót: az V. kerület négyzetméter-tarifája 4500 forint.
(forrás: kreativ.hu)
A Szent Márk tér és a Grand Canal épületeit eddig hatalmas, színes molinók borították. A kulturális miniszter azonban enged a nemzetközi nyomásnak, és leszedetné azokat.
A Velence legszebb házait beborító óriási hirdetések eltávolításáról beszélt Olaszország új kulturális minisztere. Giancarlo Galan a La Nuova Venezia című lapban úgy nyilatkozott, a Szent Márk tér és a Grand Canal óriásposztereinek menniük kell. A turisták nem szembesülhetnek ilyen borzasztó látvánnyal, és a hirdetőknek is rá kell jönniük, hogy ez a megjelenés számukra rossz reklám.
Velence jó néhány épületét borítják ugyanis olyan hirdetések, amelyek gyakran a teljes homlokzatot elfedik. Közismert a Szent Márk tér egyik házának, vagy a Sóhajok hídja előtti csatornának a reklámfelületté alakulása. Mindkét műemléket a földszinttől tetőig szíjon hozza nes molinó borítja.
A hirdetések egyébként azért kerülhetnek a frekventált helyekre, hogy ezek bevételéből fedezzék a rekonstrukciójukat. A miniszter szerint azonban meg kell találni a módját annak, hogy más forrásokból finanszírozzák a felújításokat.
A bejelentésnek minden bizonnyal köze van ahhoz a brit kampányhoz, amely tavaly októberben indult., Akkor a kultúra és a közélet neves szereplői tettek közzé nyilatkozatot a velencei állapotok ellen. Az aláírók közt volt többek közt Norman Foster építész, Glenn Lowry a Museum of Modern Art vezetője, Neil MacGregor a British Museumból, Mikhail Pjotrovszki az Ermitázs igazgatója, továbbá nagy bostoni, stockholmi és drezdai múzeumok vezetői.
(forrás: index.hu)
Egy alpinista cég alkalmazottja meghalt, miután egy tárolóban ráomlott a szénfal szombatra virradó éjszaka Visontán, a Mátrai Erőműben. Az energetikai cég mentőszolgálatának orvosa megpróbálta a fiatal férfit újraéleszteni, de nem járt sikerrel.
Valaska József, a cég vezetője elmondta, hogy az erőműben a tizenöt méter magas széntároló hombárok falára letapadt lignit lefejtését speciális alpinista technológiával végzik. Erre a műveletre éjszakánként kerül sor, amikor üzemen kívül helyeznek egy-egy tárolót.
A kötélen függeszkedő alpinista ezt a munkát végezve a szénfal alá ereszkedett, és megmozgatta a lignitet. A fűtőanyag ekkor ráomlott és betemette őt. A helyszínre siető mentőknek húsz percre volt szükségük a kiszabadításához, majd háromnegyed órán át tartott a végül sikertelen újraélesztés.
(forrás: index.hu)
Zavarta, hogy a munkások összekoszolják az ablakát. Figyelmeztette az alpinistákat, de azok kinevették. Az eset a romániai Konstancában történt.
Három emeletet zuhant egy ipari alpinista a romániai Konstancában, mert egy lakó elvágta a tartókötelet. Az alpinisták éppen egy házat hőszigeteltek, amikor a lakó összeszólalkozott velük. Zavarta, hogy a munkások összekoszolják az ablakát. Figyelmeztette az alpinistákat, de azok kinevették. A férfi ekkor elvágta a tartókötelet. Az egyik alpinista három emelet magasból zuhant a földre, zúzódásokkal megúszta a történteket. A román hatóságok eljárást indítottak a köteleket elvágó férfi ellen.
Tíz éve Budapesten is hasonló eset történt. Egy Dózsa György úti társasház homlokzatán dolgoztak az alpinisták, amikor egy emeleten lakó férfi elvágta a kötelüket. Az egyik munkás úgy menekült meg, hogy az egyik lakó az ablakon keresztül beengedte a lakásába. Az életveszélyt okozó férfi felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
(forrás: www.hirado.hu)
Mi is az a reklámzászló? Jogosan merül fel a kérdés a kifejezés hallatán. Elsőre egy nemzeti jelkép jut eszünkbe, de egy országot ritkán szoktak reklámozni. A reklámzászló valójában egy zászlóanyagra, általában hurkolt poliészterre (120 g / nm) való digitális nyomtatást jelent. Mondhatnám rá, hogy ez egy molinó, de arról sokaknak a PVC reklámponyva jut eszükbe, hozzá tenném jogosan, mivel az egy más termék.
Kinek van szüksége reklámzászlóra? Szinte ugyanazt a funkciót látja el, mint a PVC molinó, de a reklámzászlónak nagy előnye, hogy sokkal könnyebb és a hordozhatósága, moshatósága is előnyei mellé sorolható. Beltéri rendezvényeken elfogadottabb, mivel megjelenése anyagának köszönhetően nem olyan rusztikus, mint egy molinó, mind e mellett egy kültéri anyagról van szó, ami hosszú évekre megoldást jelenthet. Tapasztalataink azt mutatják, hogy vásárlóink – szurkolók sport rendezvényen, zenekarok a színpadi háttér takarására, rendezvényszervezők dekorálásra, de akár demonstrálók is – előszeretettel használják.
Árakról és bővebb információkról is tájékozódhat: klikk